Mikor fogod használni a logaritmust meg a másodfokú egyenletet? Az ország egyik legnépszerűbb matektanára elmondja, miért így tanuljuk a matekot
Március 14-e, a Pí-nap, vagyis a matematika világnapja alkalmából sokan feltehetik a kérdést: minek kell a logaritmus, meg a szinusz, meg a box plot diagram?
Ha szétnézünk a minket körülvevő világban, megállapíthatjuk, hogy semmi sem létezhetne matek nélkül. A kávéfőző, a telefon, az autó, a mosógép egytől egyig olyan mérnöki szerkezet, ami mögött komoly matematikai műveletek vannak. De egy mezei felhasználónak ebből semmit sem kell tudnia. Akkor mégis, miért tanulunk matekot? Most végre itt a válasz az ország egyik legnépszerűbb matektanárától.
A matek nem egy könnyű tantárgy. Nem csak Magyarországon, hanem sehol a világon. Nagyon sokan kínlódnak vele, így jogos a kérdés, hogy nem lenne-e egyszerűbb akkor, ha nem is tanítanák?
„A válasz nem és nem. Két fő oka van ugyanis annak, hogy matekot tanítanak nekünk az iskolában. Az egyik ok az, hogy a matek kicsit olyan, mint amikor elmegyünk futni. Vagy épp egy konditerembe súlyokat emelgetni. Végülis semmi értelme futni, hiszen mehetünk busszal is vagy autóval. A súlyokat meg föl lehet emelni egy géppel. Amiért ezt mégis csináljuk, az nem pusztán maga a tevékenység, hanem ami ennek hatására kialakul. Ha megoldunk néhány másodfokú egyenletet az iskolában, akkor ezt nem azért tesszük, hogy kiderüljön vajon mi lesz a megoldás. Hiszen a súlyokat sem azért emelgetjük a konditeremben, hogy valahova tegyük őket, mert a végén úgyis visszakerülnek ugyanoda, ahonnan elvettük. A lényeg az a változás, ami közben bennünk kialakul. Az edzés hatására erősebbek, egészségesebbek, boldogabbak leszünk, a matek hatására pedig – ha jól tanítják – okosabbak, jobb problémamegoldók, és összességében sikeresebbek” – magyarázza Mosóczi András matematika tanár, a mateking.hu e-learning platform alapítója, és a Gondolkodás forradalma című matematikát népszerűsítő könyv szerzője, aki szerint a matek tanításának egyik fő célja, hogy jobb problémamegoldókká tegyen bennünket, ami életünk számos területén előnyös lehet.
Védekező mechanizmus miatt utálhatjuk
Sajnos az iskolai matematika sokszor szorongást és kudarcérzést okoz, ami az önbizalom és a matematika iránti érdeklődés csökkenéséhez vezethet. Vagyis a matekutálat egy védekező mechanizmus, ami azért alakul ki, mert kudarcnak éljük meg a matekot és ilyenkor kell egy bűnbak.
„Személy szerint én azon dolgozom már több mint 20 éve, hogy a matek ne a szorongásra tanítson, hanem arra, amire kitalálták: gondolkodni, problémákat megoldani. Hatalmas siker, hogy mára Magyarországon minden ötvenedik ember regisztrált felhasználója annak a matekoktató platformnak, aminek jelenleg is a vezetője vagyok. Ez a mateking.hu weboldal, ahol túlzás nélkül állíthatom, matek-rajongókká varázsolunk sok olyan diákot is, akik a matekot korábban csak valamilyen középkori kínzóeszköznek gondolták” – meséli Mosóczi András.
A matektanulás egyik célja tehát az, hogy jobb problémamegoldókká váljunk, függetlenül a szakmánktól. Például, ha száz kiváló jogász közül négyen jól ismerik a matematikát, akkor ezek a jogászok extra előnyt szerezhetnek a többivel szemben. A matematikai képességek segíthetnek nekik más szemszögből megközelíteni a problémákat, és segíthetnek nekik jobban átlátni az összefüggéseket, ami így a szakmájukban is előnyt jelent. Bár a koszinusztételt valószínűleg nem fogják egy tárgyaláson sem használni, de azt a matematikai gondolkodásmódot, ami a koszinusztétel és a többi matematikai összefüggés tanulása során kialakul, már valószínűleg igen.
Még nagyobb szakadékot teremt a humán-reál szétválasztás
De van egy másik ok is, amiért matekot tanulunk.
„A matematika nem csak a gondolkodást fejleszti, hanem a tudományok univerzális nyelve is. Ahogyan egy pilótának tudnia kell angolul, vagy egy orvosnak alapfokon latinul, a mérnököknek, közgazdászoknak, vegyészeknek és más tudományos területeken dolgozóknak ismerniük kell a matematikát. A matematika az iskolában tanult első “idegen nyelv”. Vagyis a magyar nyelvet tanuljuk a suliban a humán kommunikációhoz, a matek “nyelvet” pedig a reál kommunikációhoz. Mindkettőre egyformán szükség van. Azt mondani, hogy csak a reálosok tanuljanak matekot olyan lenne, mint azt mondani, hogy csak a humánosok tanuljanak magyar irodalmat. Akárcsak a nyelvek tanulásához, a matematika elsajátítása is időigényes, és nem lehet csak néhány év alatt megtanulni.Ha már fiatalon szétválasztjuk a diákokat humán-reál vonal mentén, azzal még a mainál is nagyobb szakadékot teremtenénk meg és elvennénk a lehetőséget rengeteg diáktól, hogy később mégis valamilyen reál pályát válasszanak maguknak, arról nem is beszélve, hogy sok diák még általános iskolában, sőt a középiskola elején sem tudja, milyen pályát választ majd magának később” – fejti ki Mosóczi András matematika tanár, a mateking.hu e-learning platform alapítója.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek matematikusnak kéne lenni. Mindössze azt, hogy aki fejleszti a matematikai képességeit, az egyúttal fejleszti a problémák helyes megragadásának és könnyebb megoldásának képességét, és akár humán, akár reál vonalon képzeli el a jövőjét, a matek – hogyha jól tanítják – mindenképpen gazdagítja az életét. „Mi azon dolgozunk a Matekingnél 13 éve, hogy jól tanítsuk.”- zárta gondolatait.
Fotók (forrás: Mateking/Pixabay):