November 26, 2022

Liget Budapest: Május 1-én nyílik meg a Ballon-kilátó a Városligetben

Az évszázados hagyomány visszatérésével egy új nevezetességgel gazdagodik Budapest városképe
Látványos újdonsággal bővül a Városliget, a Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszatér a parkba egy több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő légi attrakció, a városligeti ballonozás – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. A Ballon-kilátó talajhoz rögzített légi kilátópontként működik majd a Széchenyi fürdő szomszédságában lévő Mimóza dombon, amelynek környékén több mint 10.000 négyzetméternyi zöldfelületet rehabilitáltak. Május 1-i nyitását követően menetrendszerűen emelkedik majd a levegőbe, kosarában egyszerre akár 30 utassal, akiknek a mintegy 150 méter magasból lenyűgöző panoráma tárul fel a Városligetre és a fővárosra. A Ballon-kilátóhoz hasonló különlegességek a világ számos nagyvárosában népszerű nevezetességnek számítanak, formájával és színvilágával Szinyei Merse Pál ikonikus festményét megidéző városligeti Ballon-kilátó joggal pályázhat Budapest legújabb jelképének.
„A Városliget sokkal több, mint egy egyszerű közpark, itt több mint kétszáz éve a természet, a kultúra és a szórakozási lehetőségek élnek tökéletes szimbiózisban, ez a rendkívül gazdag hagyomány emeli az egyik legizgalmasabb városi szövetté egész Európában. Büszkék vagyunk rá, hogy a Liget Budapest Projekt megvalósításával egyre több ilyen tradíciót tudunk visszaállítani régi fényében – a Millennium Házától a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokáig -, és most május 1-től ehhez a sorhoz csatlakozik a városligeti légi attrakció visszatérése. Bízunk benne, hogy az élményballonozást nagy örömmel fogadják mind a budapestiek, mind a hazánkba látogató turisták” – mutatta be a fejlesztést Gyorgyevics Benedek.
A vezérigazgató elmondta: a városligeti Ballon-kilátó egy talajhoz rögzített, hélium gázzal töltött léghajó, amely gyakorlatilag egy szabadtéri liftként működik majd, tehát nem hagyja el le- és felszállóhelyét, a Mimóza dombot. A ballon mintegy 5 perc alatt éri el a 150 méteres maximális magasságát, ugyanennyi időt tölt el a levegőben, és szintén 5 percnyi idő alatt tér vissza a felszínre. Ebből a magasságból a látogatók tiszta idő esetén egész Budapestet és környékét megcsodálhatják madártávlatból. A Ballon a fedélzetén a pilóta mellett legfeljebb 30 utast szállíthat, 6 éves kor feletti kicsik és nagyok egyaránt szabadon kipróbálhatják a repülés élményét. A Ballon formája és színvilága – a Városliget Nagyjátszótéren lévő kistestvéréhez hasonlóan – Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét idézi.

Gyorgyevics Benedek hozzátette, hogy a városligeti Ballon-kilátó fontos mintájaként a Párizsban található Ballon de Paris Generali szolgált, amely 1999-óta mind a helyiek, mind a turisták által kedvelt attrakció. A párizsi ballont, amely környezetbarát és zajmentes, napjainkra Párizs részének tekintik, 1999 óta több millió utast emelt a levegőbe, s város fontos jelképévé vált. A Ballon-kilátóhoz hasonló látványoság a világ 28 országában működik, az Egyesült Államoktól Berlinig, Párizstól Szingapúrig.

A Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a Ballon-kilátónak otthont adó parkrészt, a Mimóza dombot a Városliget tájépítészeti megújításának részeként teljes egészében rehabilitálták. Megújult 10.000 négyzetméternyi zöldfelület és az ahhoz kapcsolódó úthálózat, új utcabútorokat, szemeteseket helyeztek el, elbontották a több mint 700 négyzetméteres, elavult Sörsátrat, helyette pedig jelentősen kisebb alapterületen egy, a megújuló Liget arculatába illeszkedő kávézót, és illemhelyiséget alakítottak ki a parkrészen – foglalta össze Gyorgyevics Benedek.

Závodszky Zoltán, a BallonKilátó Zrt. vezérigazgatója elmondta: A Ballon-kilátóhoz hasonló szerkezetek a világ számos pontján évtizedek óta üzemelnek biztonságosan és balesetmentesen, a helyi vendégek és a turisták legnagyobb megelégedésére. A rendszer szélsebesség és iránymérővel, környezeti hőmérséklet mérővel, a kupola nyomásjelzővel és töltőgáz hőmérséklet-mérővel is rendelkezik, a hajó csak a megfelelő időjárási körülmények között emelkedik el – hangsúlyozta a vezérigazgató. A működés elektromos hálózati csatlakozásról biztosított, de önálló áramfejlesztővel is rendelkezik. A telepített légi egység a Magyarországon és Európában érvényben lévő légi biztonsági szabályoknak megfelelő világító és jelző fényekkel ellátott. A városligeti Ballon-kilátó a francia Aero30NG típusú rendszer, amely jelenleg a világon a legelterjedtebb és legbiztonságosabb ballon-kilátó rendszer. Számos népszerű külföldi szórakoztató központ (pl.: Disneyland-Párizs; Safari Park-San Diego; Angkor Vat) is ilyen típusú ballon-kilátó rendszert üzemeltet. A ballon üzemelése semmilyen környezeti terhelést nem jelent, hiszen a feltöltéshez szükséges hélium természetes, semmilyen reakcióba nem lépő ún. nemesgáz, nem mérgező és nem gyúlékony, teljesen biztonságos. Érdekességképpen megemlíteném, hogy a kupolába 6.000 köbméternyi héliumot töltöttünk.
Az idelátogató vendégek többfajta jegytípus közül is választhatnak majd, repülhetnek napközben szikrázó napsütésben de az éjszakai jeggyel a kivilágított fővárost is megcsodálhatják. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a naplementében a magasban töltött pár perc lesz az egyik legnépszerűbb jegytípus. Külföldön nagy divat még kivételes alkalmakkor a magasba emelkedni, legyen az lánykérés, fotózás, privát utazás vagy közös céges élmény. Természetesen ezekre a budapesti helyszínen is lesz lehetőség.

A helyszínről
A kilátópont létesítése a Garten Studio által 2016-ben jegyzett, a park átfogó megújítását szolgáló tájépítészeti tervpályázat részeként valósult meg, amelynek ötletét a Városliget tervezőjének, Heinrich Nebbiennek koncepciója adta. A ma Mimóza dombként ismert terület (Hermina út-Kós Károly sétány szomszédságában) kialakulásának hátterében Nebbien tervezői zsenialitása áll, aki a park tervezése során a Városliget keleti határában meg akarta őrizni a park természetes magaslatát, így ezt részt egy kilátódombbá alakította át, ahonnan a Liget minden szépsége feltárult. Az évtizedek alakulásával ugyan ez a terület elvesztette kilátó funkcióját, a Városligetbe most helyet kapó ballon-kilátó visszaidézi ezt a nebbieni víziót, s egyúttal emléket is állít a Liget és légi bemutatók, attrakciók két évszázados, rendkívül népszerű hagyományának. A Városligetben, ahol a zöldfelületi kikapcsolódás és a kulturális, rekreációs intézmények sokasága több mint egy évszázada egyenértékűen van jelen a park életében és közösen adják azt a karaktert és vonzerőt, amelyek a Ligetet a legkedveltebb fővárosi parkká tették és teszik. A Városliget fölé emelkedő légballonok közül a legtöbbször fotózott, ikonikus szerkezet a Ballon Captif volt, a millenniumi ünnepségek idején, a városligeti Ezredéves Kiállításon, 1896-ban. A párizsi léghajós, Louis Godard kapitány működtette pányvás léggömb egyszerre 12-14 utast röpített a magasba, óriási népszerűségnek örvendett, naponta tucatnyiszor indult útra. A Liget Budapest Projekt keretében ezen ballon-kilátó felelevenítése és megvalósítása tökéletesen illeszkedik a park hagyományait modern formában megidéző programhoz.

A Ballon-kilátó üzemeltetésére a Városliget Zrt. nyílt pályázatot írt ki 2020-ban, melyet a BallonKilátó Zrt. nyert el 10+5 éves időtávra.

VIDEÓ: Csodálja meg a panorámát a Ballon-kilátóról:
https://youtu.be/xriPon7pOnQ

Háttérinformáció

A VÁROSLIGET ÉS A BALLONOK ÉVSZÁZADOS TÖRTÉNETE

A Városliget múltját megörökítő krónikáknak létezik egy ritkán fellapozott fejezete, amelyik a Liget fölötti légtérben végrehajtott repülések és különféle légi attrakciók több mint 200 éves történetét foglalja össze. Bármily meglepő, már két évszázaddal ezelőtt is röpködtek kalandvágyó elődeink a Liget fái felett. A levegőbe emelkedéshez használt eszközök akkoriban a különféle, levegőnél könnyebb gázokkal megtöltött léggömbök voltak. A lakott területektől távol eső, tisztásokkal tarkított, ligetes terület kiváló fel- és leszállóhelynek bizonyult a léghajósok számára. A helyszín értékét tovább növelte, hogy az ismert kirándulóhelyre népes közönséget lehetett toborozni. Az első repülő szerkezeteket a tudomány és a technikai fejlődés szenzációs, új eszközeiként csodálták az emberek. A bátor léghajósokat, ejtőernyős ugrókat és más légi akrobatákat pedig romantikus hősökként ünnepelték.

Az első légi attrakció
A városligeti légibemutatók kezdete a múlt ködébe vész. Izgalmas kérdés: vajon ki lehetett, aki először repült a Liget fölött? Több kutató egybehangzó véleménye szerint a legelső, megbízhatóan dokumentált ligeti légi attrakció egy ejtőernyős ugrás volt az 1800-as évek fordulóján. A legendás ugrás kivitelezője pedig André-Jacques Garnerin (1769-1823) francia katonatiszt, aki 1795-ig egy budai börtönben raboskodott. A börtönévek alatt fogott hozzá egy szökést segítő ugróernyő megtervezéséhez. Nem lett rá szüksége, mivel fogolycserével visszatérhetett hazájába. Otthon évekig dolgozott a budai börtönben kigondolt ejtőernyő tökéletesítésén, mígnem elkészült a nagy mű: egy hét méter átmérőjű, merev váz nélküli, a légellenállástól szétnyíló selyemkupola. Ehhez kötélrendszerrel erősítette a könnyű kosarat, amiben állva helyezkedett el.
Garnerin speciális technikát talált ki ugrásaihoz: egy kormányos nélküli, hidrogénnel töltött légballon segítségével emelkedett a magasba, amelyre az ejtőernyő és ő maga is fel volt függesztve. Amikor elérte az ugráshoz megfelelőnek ítélt, nagyjából ezerméteres magasságot, egyszerűen elvágta a tartókötelet. A ballon utas nélkül repült tovább, Garnerin pedig kezdetleges ejtőernyőjével erősen imbolyogva, meg-megpördülve a földre ereszkedett. A korabeli nézőket annyira sokkolta a merész ugrás, hogy akadtak hölgyek, akik a látványtól elájultak.
Miután 1797-ben, francia földön végrehajtotta az első sikeres ugrásokat, Garnerin európai bemutató körútra indult. Tökéletesített ejtőernyőjével útba ejtette egykori raboskodásának helyszínét is. A magyar főváros kirándulóerdejének egyik tisztásán ezernyi néző figyelte szájtátva a lélegzetelállító mutatványt.

Hat ágyúlövés
Garnerin kapitány merész légi ugrásában csak mellékszerepet kapott a légballon, ezért az ember által irányított léggömb első sikeres magyarországi repülését nem az ő nevéhez kötik. Az úttörő felszállásra, amelynek helyszínéül szintén a Városligetet választották, 1811-ben került sor. Az ehhez szükséges légballont közösen tervezte és készíttette el két orvos-fizikus: a Bécsben működő Gregor Kraskovics (1767-1823), és a bécsi születésű, de Pesten praktizáló Johann G. Menner (1765-1816). Hidrogénnel töltött közös léggömbjük 1811. június 3-án emelkedett a magasba a pesti Városerdő egyik tisztásáról, Menner Jánossal a kosarában.
A Hazai és Külföldi Tudósítások című újság szerint Menner doktor levegői golyóbisa olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor belefért volna: „A léggömb textilből készült, és hidrogénnel volt megtöltve. Selyemháló burkolata volt, amelyről a lefutó 40 erős zsineg tartotta a hosszúkás kosarat. Ebben különféle műszerek és kellékek mellett a léghajós helyezkedett el. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett.”
Szó, ami szó, annak idején megadták a módját a légi utazásnak. A szenzációs újdonságnak számító léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját 3-3 ágyúlövés jelezte. Ráadásul a sasokkal díszített léggömb nem csak embert szállított: a felszállás után a légi jármű egy ideig a tisztás fölött lebegett, és ezalatt Menner doktor selyem ejtőernyőkre erősített apró háziállatokat dobált ki a kosárból. A riadt állatkák – az ámuló közönség üdvrivalgásától kísérve – sértetlenül értek földet.
Miután az első Városligetből felszálló, irányított léggömb megfelelő magasságba emelkedett, keleti irányban eltűnt a nézők szeme elől. A légáramlat egészen a Gyöngyös melletti Gencspusztáig sodorta, ahol a gömböt irányító léghajós sikeresen leereszkedett. Menner doktor a források szerint 1813-ban még egyszer a levegőbe emelkedett a város erdőjében.

Félős utasok
Az 1800-as évek első évtizedeiben az ország számos pontján próbálkoztak a levegőbe emelkedéssel. Az 1820-as években a mai formájára kiépített Városligetben – az első sikeres bemutatót követően – három évtizednek kellett eltelnie a következő, nagy visszhangot keltő légibemutatóig. 1846 tavaszán a német Christian Lehmann (1792-1860) repülései keltettek általános feltűnést Pest-Budán. A légi utazás még akkoriban is romantikus, fantáziát megragadó eseménynek számított az emberek szemében. Viszont nagyon kevesen akadtak, akik maguk is ki merték próbálni a földtől való elszakadás élményét.
Lehmann kapitány a felszállásait megelőző napokban bemutatta léggömbjét a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoutban. Felajánlotta, hogy a közönség köréből magával visz néhány utast, de első felszólításra senki nem jelentkezett. Végül mégis akadt néhány bátor vállalkozó. Így Lehmann volt hazánkban az első léggömbpilóta, aki nem egyedül, hanem utasokkal emelkedett a magasba.
Két felszállásra került sor a Városligetből – március 17-én és 25-én –, s a korabeli tudósítások szerint mindkettő sikerrel zárult. Az első alkalommal a gömb 2500-2600 láb (kb. 800 méter) magasságig emelkedett, majd kelet felé sodródva, Fót közelében ért földet. A felszállásokat mindkét alkalommal nagy tömeg figyelte. Egyes kutatók szerint lehetséges, hogy a nézők között volt Jókai Mór is, akit későbbi írásaiban élénken foglalkoztatott a léghajóval történő repülés.

Légi bemutatók az Állatkertben
Budapest nyüzsgő nagyvárossá válásának idején az osztrák Viktor Silberer (1846-1924) felszállásait többször is megcsodálhatták a város lakói. A bécsi léghajós híres légballonjával, a Vindobonával 1883-ban a polgári lövölde kertjéből emelkedett a levegőbe, kosarában az első magyar női léghajóutassal, 1886-ban pedig a városligeti Állatkertben tartott légi bemutatót.
De hogyan vált légballonok felszállóhelyévé a pesti Állatkert? 1873-ban Serák Károly nagyabonyi gazdálkodót nevezték ki az anyagi gondokkal küzdő Állatkert igazgatójának. Serák a bevételek növelésére igyekezett minél több közönségcsalogató látványosságot hozni az intézménybe. A tömegeket vonzó attrakciók közé tartozott – a kötéltáncosokhoz, egzotikus népcsoportokhoz hasonlóan – a repülés is. A Vindobona egyike volt a kor legnagyobb légballonjainak. Gömbjének átmérője, feltöltve, elérte a 15 métert, térfogata a 14 ezer köbmétert. Feltöltése egy vastag gázcső segítségével több óráig tartott. A hatalmas léggömböt közönséges világítógázzal töltötték fel, ami nagyjából fele olyan könnyű, mint a levegő. Kosarában a Vindobona több utast is képes volt magával vinni. Az első felszállások közönségsikere nyomán Serák igazgató rendszeressé tette a légi bemutatókat az Állatkertben.
Így került sor az 1880-as évek közepén Miss Leona Dare (1854-1922) egyedülálló mutatványára is, amellyel a jamaicai születésű artistanő bejárta a világot: fogaival kapaszkodott a léggömbről lógó kötélbe, így emelkedett a magasba, majd a levegőben bemutatott artista produkció végén ejtőernyős ugrással ért földet.

Godard kapitány léggömbje
A Városliget fölé emelkedő légballonok közül a legtöbbször fotózott, a sajtóban kimerítő részletességgel dokumentált szerkezet a Ballon Captif volt, a millenniumi ünnepségek idején, a városligeti Ezredéves Kiállításon. A párizsi léghajós famíliából származó, a repülés tudománya mellett kitűnő üzleti érzékkel is rendelkező Louis Godard kapitány működtette a pányvás léggömböt, amelyik egyszerre 12-14 utast röpített a magasba. Godard kapitány hálóval bevont, 18 méter átmérőjű gömbje hidrogénnel volt megtöltve, s egy gőzgép által hajtott csörlővel szabályozták az erős kötéllel földhöz rögzített repülő eszköz emelkedését és süllyedését.
1896. április 29-én emelkedett először a magasba, s ettől kezdve minden egyes napon tucatnyi emelkedést hajtott végre, kosarában a borsos árú jegyet megfizető, kalandvágyó nőkkel és férfiakkal. Három ezüstforint ellenében 500 méteres magasságba emelte utasait a Ballon Captif. Minden egyes utas nevét egy nagy könyvben rögzítették, Kalmár udvari fényképész pedig mindenkit lefotografált. A léggömb kosara alá erősített trapézon akrobaták szórakoztatták légi mutatványokkal a felszállásra várakozó népes közönséget.