A RepTár Szolnoki Repülőmúzeum bemutatja:
„Messzer a Balatonban“
Az elmúlt két évtizedben több alkalommal röppentek fel hírek a Balatonban nyugvó repülőgépek roncsairól, azonban minden esetről kiderült, hogy nincs valóság alapja.
2020 szeptemberében, az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis katonái egy repülőgéproncsot találtak a Balatonban. A kiemelt roncsdarabok alapján a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy egy Me 109 típusú repülőgép lezuhanási vagy kényszer leszállási helyét találták meg. A feltárás során felszínre hozott légcsavartoll, légcsavarkúp, a motorburkolat darabja, valamint további alkatrészek és a búvárfelszerelések először, a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban tekinthetőek meg, előreláthatólag 2021. szeptember 30-ig.
Ez az első alkalom a magyar roncskutatásban, hogy víz alatti felvételek készültek egy repülőgéproncsról és nagy az esély arra, hogy magyar gyártású vadászgépet találtak a Balaton mélyén. Az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár búvárai a Jackall Cave 2020 gyakorlat keretében hajtottak végre kiképzési merüléseket. Magó Károly zászlós, hadtörténész információgyűjtése alapján, Virágos-Kis Sándor őrnagy merülésvezető irányításával, négy kiképzési napon hajtottak végre felderítő merüléseket a roncshoz. A merülés során készített felvétel a sajtótájékoztató alatt került bemutatásra a búvárok által.
A kutatás első lépcsője lezárult. További merülések, detektoros és szonár felmérések szükségesek a lelőhely teljes feltérképezéséhez, mely a roncsdarabok szakszerű kiemeléséhez elengedhetetlenül fontosak.
A jelenlévő meghívott vendégek óriáskivetítőn tekinthettek bele a vízalatti világba. A RepTár Szolnoki Repülőmúzeum hivatalos Facebook oldalán élőben bárki követhette a sajtótájékoztatót, amely visszanézhető a későbbiekben is.
Háttér:
A Me 109 típus kiemelt szerepet játszott a Magyar Királyi Honvéd Légierő harcaiban a második világháború során. Sok magyar pilóta harcolt ilyen repülőgéppel a szövetségesek ellen, köztük a legeredményesebb magyar vadászpilóta, Szentgyörgyi Dezső zászlós is. Tobak Tibor könyveiben olvashatunk részletes beszámolót a harcokról, a háború mindennapjairól, valamint a pilóták és szerelők által kedvelt vadászrepülőgépről, becenevén a „Messzer”-ről. Ez a vadászrepülőgép jelentős technikatörténeti emlék is, mivel a győri Magyar Waggon és Gépgyár licencben gyártotta a Me 109G típusváltozatait.
Az elsődleges cél a repülőgép típusának azonosítása, majd a roncs állapotának felmérése volt. A minimális látótávolság nehezítette a búvárok munkáját, ráadásul a roncsot körülbelül 70 centiméter vastag iszapréteg takarja. A rendelkezésre álló idő alatt csak a roncs egy részét sikerült megtisztítani. Eddig annyit lehetett megállapítani, hogy a motor viszonylag ép állapotban van, továbbá nagyobb méretű szerkezeti elemek is vannak a mederben, ezért felbecsülhetetlen értéke van a megtalált roncsnak.
A felszínre hozott alkatrészek közül a motorburkolat darabján lévő adattáblán a „jau” gyártó beütő látható, mely szerint a burkolatot a Neue Kühler- u. Flugzeugteile- Fabriken Kurt Hordermann Zweigwerk repülőgép alkatrész gyár készítette. A gépágyú burkolatán magyar nyelvű stencil felirat töredéke olvasható, ami annak a bizonyítéka, hogy ezt az alkatrészt Magyarországon gyártották a Magyar Waggon és Gépgyárban a Magyar Királyi Honvéd Légierő megrendelésre. A győri gyár is kapott német alkatrészeket, ezért valószínűsíthető, hogy magyar gyártású és magyar használatban lévő gép darabjai nyugszanak a mederben. További alkatrészek kiemelésére van szükség a teljes bizonyosságú azonosításhoz.
A levéltári kutatások jelenlegi állása szerint a Magyar Királyi Honvéd Légierő és a Luftwaffe Balaton helyszínnel legalább 12 Me 109-es veszteséget jelentett és ezek közül mindössze két Messerschmitt (pontos típusjelzés nélkül) roncsot emeltek ki a mederből 1952-ben. Jelenleg nem megállapítható, hogy a jelentett veszteségek közül pontosan melyik gép darabjai kerültek elő.
A merüléseket követően a roncs bejelentésre került a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. Elsődleges cél a roncs jogi védettségének biztosítsa volt, ezzel elkerülve, hogy illegálisan felhozzanak belőle darabokat. Ezen felül kiemelt cél, hogy a roncs minden darabja közgyűjteménybe, lehetőleg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumba kerüljön kiállításra.